Rémesen hosszú favicc
Minden napra egy sztori, tizenhetedik
Ingaóra
Minden napra egy sztori, tizenhatodik
Kakukkos óra volt, nagyon szerettem. Egyszerű kis szovjet vacak, nekem mégis, a világ nyolcadik csodája. Imádtam nézni, ahogy kiugrik a kismadár, epedve vártam minden egész órát. A szigetszentmiklósi lakásunk konyhájának falán lógott, amit már nagyon rég eladtunk. Kár. Néha elsétálok a ház mellett,…
Micsoda képtelenség!
Minden napra egy sztori, tizenötödik
Először csak fátyolfelhő takarta el a napot, erre még ügyet sem vetett. Okos fejében cikáztak a gondolatok, mulatott rajtuk, eljátszott a szavakkal. Miért pont fátyolnak hívják vajon, és ha van fátyolfelhő, felhőfátyol miért nincs? Megtorpant egy pillanatra és elnevette magát, milyen vicces lenne a…
Munkafolyamat
Minden napra egy sztori, tizennegyedik
Szóval. Most csinálok még egy kávét, és leülök, megírom a cikket. Kész a kávé. Odatelepszem a géphez, megnyitom a szerkesztőfelületet, címet adok, a cím mindig könnyű, tudom, mi lesz a címe. Nekilátok, csak előbb megiszom a kávémat, mert ivás közben nehezen koncentrálok, úgyis eltereli a figyelmemet…
A babonás hétszentségit!
Minden napra egy sztori, tizenharmadik
Huszonöt év
Minden napra egy sztori, tizenkettedik
Szigetszentmiklós gyerekkorom helyszíne. Elemezve az eddigi írásaimat: a többsége múltbatekintő. Önreflexiónak és hasznos időtöltésnek szántam ezt a sorozatot, amivel leköthetem végtelen sok energiámat és időmet, ami felszabadul a száraz november miatt. Szövegek, amik megjelennek a fejemben, amiket…