Szeretek önkéntes idegenvezetőt játszani, bár, nyilván nem azokat az aspektusait mutatom meg a magyar történelemnek, amit amúgy az idegenvezetők szoktak. Az elmúlt években számtalanszor vezettem körbe a Kossuth téren külföldi barátaimat. Akik először járnak itt, még bedőlnek nekem. Megmutatom nekik…

Nehezen kapcsolom ki a szociológust magamban. A túlképzett társadalomtudós a fejemben rögtön mindent meg akar magyarázni, ennek néha engedek, néha nem. Ma kimondottan tudálékos hangulatában van, és mintha bal lábbal kelt volna, így engedtem neki, hogy témát válasszon, és néha beleokoskodjon abba,…

Komoly problémát okoz a tájékozódás. Merre van jobbra és balra – életem legkínosabb kérdése. Amikor öt éves voltam, balettórára jártam. Az oktató, Lajos bácsi, mindig dohányzott óra közben. Az iskolában, a tornateremben. Ma ez elképzelhetetlen. Szerettem az órákat, és Lajos bácsit is, annak…

Kezdetét veszi a száraz november, én meg a szárazság mellett tettem pluszban egy fogadalmat: minden nap írok valamit. Különösen nehéz ez nekem, hiszen az eddigi blogbejegyzések egyáltalán nem tervszerűen készültek. Egyszerűen csak jött a pont, amikor azt éreztem, igen, készen van, a fejemben van,…