Álmodtam egy világot
2018. november 22. írta: mirkofiam

Álmodtam egy világot

Minden napra egy sztori, huszonkettedik

Huszonmásodik. Na mindegy.

Nagyon sok mindent szeretnék. Dolgokat, amik kivitelezhetők, meg olyanokat is, amik kicsit kevésbé. Na, meg vannak olyanok is, amik megmaradnak felvetés szintjén. De azért el lehet játszani a gondolattal.

Szeretnék egy kaszkadőrt. Aki megcsinálja helyettem a rázós dolgokat az életemben. Jön, és idegeskedik helyettem, tartja a hátát helyettem, az ő idegeit tépik az enyéim helyett. Ez a kaszkadőr aludhatna is, amikor álmos vagyok, hogy nekem több időm maradjon például munkára. Természetesen ő alszik, ettől én leszek kipihent.  Én felkelek hatkor, ő alszik tovább, én meg nem leszek álmos. Frissen és kipihenten ülök le a gépehz dolgozni, annak biztos tudatában, hogy valójában még alszom 3 órát. Ehetne, és én laknék jól, elmenne helyettem jógázni, és ettől nekem nem fájna tovább a derekam. Béralvás, bérevés, bérjógázás, béridegeskedés.

Elmegy helyettem az első randira. Én már csak akkor megyek, ha kiderül, minden oké. Befesteti helyettem a haját, és ha jól áll neki, én is megcsináltatom. Sorban áll helyettem a postán. A bankban. Elmegy a NAV-hoz. Én iszom, de ő másnapos. Én eszem, de ő hízik. Persze nem hízik, mert jógázni jár, amitől az én derekam nem fáj, ő meg nem hízik. Remélem, tud másnaposan jógázni majd. Érzem én, hogy van még mit csiszolni a rendszeren, de az alapok megvannak.

Elmegy helyettem ruhát próbálni. Ezen a ponton válik különösen fontossá, hogy a jógázással mégiscsak leadja a kilókat, amiket ő szed fel helyettem, mert a mérete ugyanaz kéne, hogy legyen, mint az enyém. Cipőt is vegyen helyettem, szabadítson meg az órákig tartó kószálástól a boltokban és a gyötrő kétségtől, vajon jól választottam-e. Nem szeretek vásárolni.

Ha már van kaszkadőröm, jöhet a következő tétel. Szeretnék olyan kozmetikumokat, amik nem csak az ujjaimon lévő ráncokat simítják ki. Olyan arcradírt, amitől nem a kezem szárad ki kellemetlenül. Olyan ... valamit, lehet folyadék is felőlem, amit rákenek a hajamra, ettől a hajam úgy áll, mintha most léptem volna ki egy divatújságból. Persze, megpróbálják így eladni a termékeket, de nincs, valódi megoldás nincs.

Szeretnék be- és kikapcsolható náthát. Megbetegedni akkor, amikor nincs kedvem elmenni valahová. Mert előállhat olyan szituáció, hogy kaszkadőröm épp nem ér rá...valami magánélet neki is kell. Vagy lehet, épp akkor nem lesz kedvem elmenni egy buliba, amikor ő jógázik, vagy sorban áll, helyettem. Akkor jól jön a ki- és bekapcsolható nátha. Előfordulhat persze az is, egyszerűen csak ürügy kell ahhoz, hogy dologtalanul fetrenghessek teával, filmekkel és könyvvel. Amint érdekes program lenne a láthatáron, kikapcsolnám a náthát.

Szeretnék egy soha ki nem fogyó kávésbögrét. Amolyan bőségszaru, csak kávéval. Nem kell újratölteni, mert mindig tele van. Persze a vérnyomása menjen fel a kaszkadőrömnek, de ugye ő jógázik, tehát nem megy fel a vérnyomása.

A kaszkadőröm tehát kezelné az összes kellemetlen szituációt az életemben. De ugye ő jógázna, tehát neki nem lenne kellemetlen. Kiállna magáért helyettem, sarkára állna, képviselné az érdekeit. pontosabban a sarkamra állna, és ettől én képviselném a saját érdekeimet. Mert ő ugye jógázik, ezért minden körülmények között nyugodt.

Mirkofiam. Lehet, magának jógáznia kéne és megtanulnia kezelni a konfliktusait?

A bejegyzés trackback címe:

https://dosvidaniyaanna.blog.hu/api/trackback/id/tr414387838

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása